INTERJÚ
Szécsi Dorottya és Podrubszki Fanni (10.d) Holics László tanár úrral beszélgetett, azzal a fizikatanárral, aki költő vagy zenész is szívesen lenne.
-Mióta tanít az Apáczaiban?
-A Rákóczi gimnáziumban töltött hat év után 1959-ben kerültem ide. Azóta.
-Milyen tanuló volt a tanár úr a középiskolában?
-Vegyes. Főleg azokat a tantárgyakat szerettem, amik logikai úton megérthetők. Amit magolni kellett, az távol áll tőlem. De nem akarom sorolni, melyek azok.
-Tehát akkor a fizikát – gondolom – szerette.
-Igen, meg a matekot és az ábrázoló geometriát. Az utóbbinak köszönhettem, hogy nem küldtek el tanítani vidékre, hanem Budapesten kezdhettem a pályámat.
-Indult-e valamilyen tanulmányi versenyen?
-Az Eötvös-versenyen a nyolcadik gimnázium után. Második lettem, első díjat nem osztottak ki. Ez volt a háború utáni első Eötvös-verseny.
-Mi akart lenni gyerekként? Volt-e valami álma?
-Sokáig nem tudtam, mi legyek. Talán mérnök. A műszaki egyetemre felvételiztem, de átirányítottak az ELTE-re, vagyis a Pázmányra.
-Mikor jutott először eszébe, hogy fizikával akar foglalkozni?
-Egyetemista koromban. Miután megnyertem az Eötvös-versenyt (ez nagy dolog), fel is ajánlották, hogy átmehetek fizikus szakra, és nem kell tanárnak lennem. Ha viszont leteszem a tanári pedagógiai államvizsgát, akkor taníthatok is, meg fizikus is lehetek. Letettem az államvizsgát pedagógiából, de – ez volt a pechem vagy talán a szerencsém – akkoriban voltak bizonyos politikai események, melyek után az illetékesek hirtelen meggondolták magukat, hogy inkább ne legyek fizikus. Így lettem tanár.
-A fizikának melyik ága érdekli a legjobban?
-Mindegyik érdekel, de talán a mechanika és az elektromosságtan. Ezek elméleti részeit szeretem tanítani. Ezen kívül a fizika ,,meg nem érthető” részei érdekelnek. Ma már olyan magas szinten tart ez a tudomány, hogy egy ember sem tudja megérteni és átlátni az egészet.
-A tanár úr szerint mi a legérdekesebb fizikai kísérlet?
-A középiskolában elvégezhetők közül majdnem mind érdekes. Éppen most végeztük el a fotoelektromos effektus kísérletet az egyik osztállyal. Ha ultraibolya fénnyel megvilágítunk egy negatív töltésű elektroszkópot, az pillanatokon belül kisül, a fény kilöki a negatív töltésű elektronokat. Ha előzőleg pozitívra töltjük az elektroszkópot, az megvilágításkor nem sül ki, mert a pozitív töltésű részecskéket nem tudja kiszabadítani az atommagból a fény energiája.
-Mi lenne, ha nem fizikatanár lenne?
-Szerintem zenész vagy költő.
-Tanult valamilyen hangszeren?
-Igen, zongorázni. De a nagyobbik fiamból lett zongoraművész.
-Milyen zenét szeret?
-A klasszikus zenét, a barokktól a kortársig mindent, ami komolyzene: Bach, Mozart, Beethoven, Brahms, Mendelssohn, Liszt, Chopin, Mahler.
-Van-e kedvenc írója, költője?
-Ady Endre és József Attila, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula meg jó néhányan. De Ady a csúcs!
-Mi a kedvenc verse?
-A Dunánál József Attilától, A szivárvány halála, A Hortobágy poétája és Az Illés szekerén Adytól, az Esti kérdés Babitstól, és a Hajnali Részegség Kosztolányitól.
-Tehát akkor szereti a költészetet.
-Igen, nagyon. Egyébként van köze a családomnak a költészethez. Nemrég voltam a Petőfi Irodalmi Múzeumban egy Móricz-emlékműsoron: a költő felesége, Holics Janka kapcsán – aki rokonom – cseréltünk mindenféle anyagot. Kaptam képeket róla a múzeumtól.
-Mikor és mi volt pályafutása csúcsa?
-Írtam egy csomó könyvet, ezek egymás után megjelentek. Vermes Miklós tanár úr halála után az OKTV fizika bizottságának elnökévé választottak. Az a vastag könyv, ami 1953-tól 2003-ig az összes OKTV feladatot megoldásokkal együtt tartalmazza, nagyon nagy munka volt, s hogy azt el tudtam készíteni, erre nagyon büszke vagyok. Kaptam életem során tizenöt díjat, a legnagyobb a Rácz tanár úr életműdíj. Ha ezt ebben lehet mérni, akkor ez volt a csúcs. Egyébként ki tudja, talán még csak ezután jön.
-Ki a legeredményesebb tanítványa?
-A teljesség igénye nélkül: Szegő Károly (műszere a kozmoszban kering, a NASA-nál), Mezey Ferenc, őket a Rákócziban tanítottam. Az Apáczaiból Kálmán Péter, Tél Tamás. Mind fizikusok lettek.
-Mit üzen a jövő nemzedékének?
-Legyenek jók! Nincs a zsebemben a bölcsek köve, hogy valami világmegváltót mondjak. A jövő meg fogja oldani a saját problémáit, mert a fiatalok sok területen tapasztaltabbak, mint mi. Tartsanak meg jó emlékezetükben!
-Ezt megígérjük! Köszönöm szépen a beszélgetést!
JUBILEUMI ÉVKÖNYV 2006.